Collie standard 

FCI Standard N° 156 / 2011.01.19. (Nem hivatalos fordítás. Készítette: Székely István)

 

Származás: Nagy Britannia

Alkalmazás: juhászkutya

FCI csoportbeosztás:

• 1-es fajtacsoport - pásztor- és juhászkutyák (kivéve a svájci pásztorkutyákat)

• 1. szekció - juhászkutyák.

• Munkavizsgára nem kötelezett fajta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rövid történeti áttekintés: A hosszú- és rövid szőrű collie teljesen azonos, a szőrzet hosszúságának kivételével. A fajta valószínűleg a rómaiak által Skóciába bevitt kutyáktól származik, melyek keveredtek az ottani őshonos típusokkal. A nagyon precízek rámutathatnak azokra a nagyon finom különbségekre, melyek az egyes fajták tenyésztésre kiválasztott egyedei között tűntek fel, de a tény tény marad, miszerint a két fajta a legutóbbi időkig ugyanazoktól az egyedektől származik, és igazából osztoznak a napjainkban is általánosan megtalálható vonalakon. A hosszú szőrű collie a skót juhászember eredeti munka collie-jának valamelyest finomodott változata, melyet a munka collie-ból legalább száz éve tenyésztettek ki. Sok kutya még most is kielégítő teljesítményt nyújt a munkában, kínálva az esélyt (a képességek fennmaradására - a ford.). Az alapüzenet az, hogy minden szépsége mellett a collie munkakutya.

 

Általános megjelenés: A hosszúszőrű collie méltóságteljes, nagyon szép, egyetlen része sem aránytalan az egészhez képest. Mentes a nehézkességtől és nyoma sincs a durvaságnak.  Fizikai felépítése erőt és aktivitást sugároz. Az arckifejezés a legfontosabb. Figyelembe véve a relatív értékeket, az arckifejezést a koponya és az arcorri rész, a szemek mérete, alakja, színe és elhelyezkedése, a fülek korrekt tűzése és tartása, ezek tökéletes egyensúlya és kombinációja adja.

Vérmérséklet: Barátságos természetű, az idegesség és az agresszivitás minden nyoma nélkül. Nagyszerű társ, vidám, barátságos és aktív. Jól viselkedik gyerekek és más kutyák társaságában.

 

Fej: A fej nagy fontosságú tulajdonságait a kutya méretével arányosan kell tekinteni. Elölről, vagy oldalról nézve jól legömbölyített ékhez hasonlítható, sima körvonalakkal. Oldalai a fülektől a fekete orrhegyig fokozatosan és egyenletesen szűkülnek. Oldalról nézve a koponyatető és az orrhát két párhuzamos, egyenes, egyenlő hosszúságú vonalat alkot, melyeket a stop választ el egymástól. A szemek belső sarkai között lévő felezőpont (mely a jól elhelyezett stop középpontja is) a fej hosszának egyensúlyi középpontja. A koponya mélysége a koponyatetőtől az állkapocs alsó részéig sohasem túlzott (túl mély).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Agykoponyai rész

• A koponya lapos.

• A stop enyhe, de észrevehető.

 

Arcorri rész

• Az orrtükör mindig fekete

• Arcorri rész: a jól kerekített, sima arckoponya soha nem szögletes, sem beesett, vége legömbölyített, .

• Állkapocs, fogak: Az állkapocs erőteljes, jól formált. A fogak jó méretűek. A harapás ollós, tökéletes, szabályos és teljes. A felső fogsor szorosan zár az alsó fogsorra. A fogak merőlegesen helyezkednek el az állkapocsban.

• A pofacsontok nem kiemelkedőek.

• A szemek nagyon fontosak, ezek adják a kutya kedves arckifejezését. Közepesen nagy (sohasem nagyon kicsi) méretűek, kissé ferdén elhelyezkedőek, mandulavágásúak, sötét barna színűek. Kivétel a blue-merle színváltozat, melynél gyakran előfordul, hogy egy, vagy mindkét szem , vagy annak egy része kék, vagy kékkel foltozott. A tekintet intelligens, élénk és éber, ha a kutya figyel.

• A fülek kicsik, egymáshoz sem túl közel, sem túl távol, a koponya tetején tűzöttek. Nyugalmi állapotban hátrafekszenek, de amint a kutya érdeklődni kezd, előre állítottak. Kb. a fül kétharmada egyenesen áll, a felső harmad természetes úton előre felé, a vízszintes sík alá törik.

 

Nyak: Jól izmolt, erőteljes, közepesen hosszú, szépen ívelt.

 

Törzs: Valamivel hosszabb, mint a marmagasság.

• A hát feszes.

• A lágyék enyhén emelkedő.

• A mellkas mély, a vállak mögött eléggé széles, a bordák jól kihajlóak*.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Farok: Hosszú, legalább a csánkig érő csontozattal. Nyugalmi állapotban mélyen hordott, a farok vége enyhén visszahajló. Izgalmi állapotban lehet magasabban hordott, de soha nem a hát fölé hajló.

 

Végtagok

Mellső végtagok

• A vállak lejtősek és jó szögellésűek.

• A könyök nem fordul se kifelé, se befelé.

• Az alkarok egyenesek és jól izmoltak, mérsékelten erős, hengeres csontozattal.

• A mancsok oválisak, vastag talppárnákkal. Az ujjak íveltek és összezártak.

Hátulsó végtagok

• A combok jól izmoltak.

• A térd jól hajlított.

• A lábszár száraz és inas.

• A csánkok mélyen illesztettek és erőteljesek.

• A mancsok oválisak, vastag talppárnákkal. Az ujjak íveltek és összezártak, valamivel kevésbé, mint az elülső végtagokon.

 

Mozgás: A fajta mozgása igen karakterisztikus. Egy egészséges kutyánál a könyökök soha nem fordulnak kifelé, mégis a mellső mancsok viszonylag közel mozognak egymáshoz. A fonó, keresztező**, vagy ringó járás nem kívánatos. Hátulról nézve a hátulsó végtagok a csánktól a talajig párhuzamosan mozognak, de nem túl szűken. Oldalról nézve a mozgás akciója sima. A hátulsó végtagok erőteljesek, nagy tolóerővel. Kívánatos a kellően nagy lépéshossz, mely könnyed és erőlködéstől mentes. A mozgás teljes épsége (egészségessége) alapvető.

Szőrtakaró: A test körvonalát követő, nagyon tömött. A fedőszőr egyenes, tapintása durva, míg az aljszőrzet puha, nagyon tömött, szinte elrejti a bőrt. A sörény és a gallér igen dús. A maszk és az arc szőrzete sima és rövid. A fülek végén a szőr szintén sima és rövid, ugyanakkor a fültűzés felé egyre dúsul. A mellső végtagokon zászlók vannak, a hátulsó végtagokon a csánk fölött dús szőrzet található, míg a csánk alatti részen szintén rövid és sima a szőrzet. A farok dús szőrrel borított.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szín: Három elismert szín létezik, a coboly-fehér, a tricolor és a blue-merle.

• Cobolyszín: Az arany minden á

• rnyalata, egészen a világostól az érett mahagóniig, vagy árnyékolt cobolyszín. Nem kívánatos a világos szalma vagy krémszín.

• Tricolor: Leginkább fekete, a fejen és a végtagokon érett cser jegyekkel . A rozsdás árnyalatok a fedőszőrzetben nem kívánatosak.

• Blue-merle: Leginkább ezüstös kék, fekete foltokkal, vagy márványos fekete jegyekkel. Az érett cser jegyek kívánatosak, de ezek hiánya nem büntetendő. Nem kívánatosak a nagy fekete foltok, a palaszürke szín vagy a rozsdás árnyalat a fedőszőrben, vagy akár az aljszőrzetben.

• Fehér jegyek: Ezek a jegyek a felsorolt színek mindegyikében kisebb-nagyobb mértékben megtalálhatóak. Előnyösek a gallérnál (a gallér lehet részlegesen, vagy egészen fehér), a szügyön, a végtagokon és a mancsokon, illetve a farokvégen. A koponyán és az arcorron lehet fehér csík.

 

Magasság: a marmagasság kanoknál 56-61 cm, szukáknál 51-56 cm

 

Hibák: Minden eltérés a fentiektől hibának tekintendő és ennek megfelelően kell értékelni. A hiba súlyosságát annak fokával és a kutya egészségére, jólétére, valamint hagyományos munkateljesítményére való hatásával megegyező arányban kell megítélni.

 

Kizáró hibák:

• agresszió, túlzott félénkség

• a testi és viselkedésbeli rendellenességeket nyilvánvalóan mutató kutyákat ki kell zárni.

 

Megjegyzés: a kanok két, meglévő normál heréje teljes egészében a herezacskóba lesüllyedve helyezkedjen el.

 

*Jól kihajló bordák - well sprung ribs: mikor a bordák úgy hajlanak ki a gerincoszlopból, hogy jó alakot adjanak a törzsnek. (Forrás: The Kennel Club - Glossary of Canine Terms)

**A fonó, ill. a keresztező járás megegyezik abban, hogy mindkettőnél az elülső végtagok kifelé domborodó, íves mozgást végeznek. A különbség a talajfogás helyében van: a fonó járásnál mindkét mancs a kutya gerince alatti egyenest érinti (ezért nevezik ezt a hibát kötéljárásnak is), míg a keresztező járásnál a végtagok az ellenkező irányban túl is lépik azt. (A fordító megjegyzése)